Helyes�r�s �s kiejt�s

A SPANYOL �B�C� (ALFABETO)

A spanyol �b�c� a k�vetkez� bet�kb�l �ll (kiejt�shez kattints felette):

a, b, c, ch, d, e, f, g, h, i, j, k, l, ll, m, n, �, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z.

Megjegyz�s: A k �s w bet�k csak idegen (nem spanyol) szavakban fordulhatnak el�.

MAG�NHANGZ�K (VOCALES)

A spanyolban �t mag�nhangz� van, kiejt�s�k nem okoz k�l�n�sebb gondot, mivel valamennyinek van magyar megfelel�je.

a = r�viden ejtett magyar �-nak felel meg.

e = ejthetik ny�ltabban vagy z�rtabban (el�bbi a magyar e-hez, m�g ut�bbi a magyar �-hez hasonl�), azonban ez nem k�l�nb�ztet meg jelent�seket. Az ae, ea, eo, oe kapcsolatokban ha hangs�lytalan, kiejt�se gyakran i-re vagy j-re reduk�l�dik. (Pl. a trae "hoz" sz� kiejt�se a m�velt nyelvben [tr�e], a k�znyelvben viszont [tr�j].)

i = magyar i (l�sd m�g a kett�shangz�kn�l).

o = ny�ltabb vagy z�rtabb o, azonban ez nem k�l�nb�ztet meg jelent�seket.

u = magyar u (l�sd m�g a kett�shangz�kn�l).

KETT�SHANGZ�K (DIPTONGOS)

Akkor keletkeznek, amikor egy hangs�lytalan i vagy u egy m�sik mag�nhangz� mell� ker�l. Ebben az esetben az i-t megk�zel�t�leg j-nek, az u-t majdnem v-nek (a kiejt�s �t�r�s�ban: [w] ) kell ejteni. Az ilyen mag�nhangz�-kapcsolat sz�tv�laszthatatlan �s egy sz�tagot alkot, pl: agua [agwa] "v�z", bueno [bweno] "j�", bien [bjen] "j�l". Ritk�n, de el�fordul, hogy h�rom mag�nhangz� ker�l egym�s mell� ilyen m�don, ekkor besz�l�nk h�rmashangz�r�l, pl. estudi�is [esztudj�jsz] "tanultok".

M�SSALHANGZ�K (CONSONANTES)

A spanyolban �pp�gy, mint a magyarban vannak egyszer� m�ssalhangz�k, illetve egy hangot jel�l� m�ssalhangz� kapcsolatok. Az egyszer� m�ssalhangz�k k�z�l az f, k, l, m, n, p, r, t hangokat �gy olvassuk, mint magyarul. T�bb�-kev�sb� elt�r a magyart�l az al�bbi bet�k �s bet�csoportok helyes kiejt�se:

b, v = e k�t bet�vel jel�lt hangok tudatos megk�l�nb�ztet�se m�ra elt�nt. �gy mindkett� �ltal�ban b-nek hangzik sz� elej�n, valamint m vagy n ut�n, �s mindkett�t magyar (l�gy) v-nek ejtik az �sszes t�bbi helyzetben.

c = a ce, ci kapcsolatokban sz-nek ejtj�k, m�skor mindig magyar k.

cc = e �s i el�tt fordul el�, �gy a fenti szab�lynak megfelel�en az els� c-t k-nak, a m�sodikat sz-nek kell ejteni, vagyis a bet�kapcsolat helyes kiejt�se ksz.

ch = a magyar cs hanghoz hasonl�.

d = magyar d-nek felel meg sz� elej�n, valamint l, n ut�n, m�skor �ltal�ban l�gyan ejtik, mint a th hangot az angol this sz�ban. Sz�v�gi helyzetben alig vagy egy�ltal�n nem hallatszik, vagy: olyan, mint az angol z�ng�tlen th a thing sz�ban.

g = a ge, gi kapcsolatokban olyan, mint a ch a magyar technika sz�ban, m�skor magyar g-nek felel meg (mag�nhangz�k k�z�tt gyakran l�gyabban ejtik).

gu = a bet�kapcsolatot e, i el�tt magyar g-nek, m�skor gu-nak (gw-nek) ejtj�k (l�sd m�g: kett�shangz�k).

g� = e �s i el�tt fordul el� azokban a szavakban, ahol az u-t is ki kell ejteni: gw-nek olvassuk.

h = mindig n�ma, csak �r�sban fordul el�. A h-val kezd�d� szavakat �gy ejtj�k, mintha mag�nhangz�val kezd�dn�nek.

j = olyan, mint a ch a technika sz�ban.

ll = eredetileg olyan, mint az lj az �ljen sz�ban, de a mai besz�lt nyelvben m�r nem tesznek k�l�nbs�get az ll �s az y bet�kkel jel�lt hangok ejt�se k�z�tt, n�h�ny hely, illetve a nagyon v�laszt�kos kiejt�s kiv�tel�vel.

� = a magyar ny-nek felel meg, hangs�lyos sz�tagot k�vet�en valamivel hosszabban ejtik.

qu = a bet�kapcsolat e �s i el�tt fordul el�, helyes ejt�se k.

s, z = mindkett�t sz-nek ejtj�k, m�g mag�nhangz�k k�z�tt is.

x = k�tf�le kiejt�se l�tezik: a magyar ksz-nek felel meg, de m�ssalhangz� el�tt, valamint n�h�ny sz�ban mag�nhangz�k k�z�tt is az egyszer�s�g kedv��rt sokszor csak sz-nek ejtik; bizonyos nevekben �s sz�rmaz�kaikban ch, mint a technika sz�ban.

y = val�j�ban f�lm�ssalhangz�, amely lehet mag�nhangz� �s m�ssalhangz� is. Mag�nhangz�k�nt r�vid i-nek felel meg �n�ll�an, illetve a sz� v�g�n, m�ssalhangz�k�nt j-nek (vagy gy-nek) olvassuk a sz� elej�n, valamint mag�nhangz�k k�z�tt (l�sd m�g: ll).

HANGS�LYOZ�S (ACENTUACI�N)

A spanyol szavak hangs�lya a sz�tagok sz�m�t�l �s a sz� v�gz�d�s�t�l f�gg, mind�ssze h�rom egyszer� szab�lyban �sszefoglalhat�:

1. az utols� el�tti sz�tagon hangs�lyosak a mag�nhangz�ra, a mag�nhangz�+n-re �s a mag�nhangz�+s-re v�gz�d�, jel�letlen szavak (ezek a leggyakrabban el�fordul�k a spanyolban);

2. az utols� sz�tagon hangs�lyosak az egy�b m�ssalhangz�ra (d, l, r, z) v�gz�d�, jel�letlen szavak;

3. az el�z� k�t szab�ly al� nem tartoz� �sszes t�bbi esetben a hangs�lyos mag�nhangz�t �kezettel �rj�k.

A spanyol szavak helyes hangs�lyoz�ssal t�rt�n� kiejt�se fontos, mivel a hangs�lynak jelent�s-megk�l�nb�ztet� szerepe van (az �t�r�sban az �kezet a hang�lyos mag�nhangz�t jel�li): continuo [kont�nwo] "folyamatos" / contin�o [kontin�o] "folytatom" / continu� [kontinw�] "folytatta", secretaria [szekret�rja] "titk�rn�" / secretar�a [szekretar�a] "titk�rs�g".

AZ �KEZET (ACENTO) HASZN�LATA

Az �kezetet k�tf�le c�lra haszn�lja a spanyol helyes�r�s:

—a hangs�lyos mag�ngangz� jel�l�s�re (l�sd fentebb), valamint

—szavak jelent�s�nek megk�l�nb�ztet�s�re: mas "azonban" / m�s "t�bb(�)", si "ha" / s� "igen", te "t�ged, neked" / t� "tea", tu "a te...-d" / t� "te", cuando "amikor" / cu�ndo "mikor?", que "hogy, ami" / qu� "mi, mit", stb.

SZ�TAGOL�S, SZ�ELV�LASZT�S (DIVISI�N SIL�BICA, RUPTURA)

A sz�tagol�s �ltal�nos szab�lyai megegyeznek a magyar�val, vagyis mindig egy m�ssalhangz�t kell �tvinni a k�vetkez� sz�tagba: ca-mi-no "�t", lin-da "sz�p", na-tu-ra-le-za "term�szet".

A sz�tagol�sn�l nem v�laszthat�k sz�t:

—a kett�shangz�k: a-gua "v�z", bue-no "j�", cien-cia "tudom�ny", deu-da "ad�ss�g";

—az egy hangot jel�l� bet�kapcsolatok: mu-cho "sok", be-lla "sz�p";

—a bl, br, cl, cr, dr, fl, fr, gl, gr, pl, pr, rr, tr bet�p�rok: ha-bla-mos "besz�l�nk", fie-bre "l�z", de-cla-rar "kijelent", es-cri-bo "�rok", po-dr� "tudni fogok", pe-rro "kutya".

A sorv�gi elv�laszt�sn�l eszt�tikai megfontol�sokb�l nem v�laszthat�k sz�t:

—az egym�s mellett �ll� mag�nhangz�k, f�ggetlen�l att�l, hogy kett�shangz�t alkotnak-e vagy sem: poe- ma "k�ltem�ny", de- caer "visszaesik";

—nem hagyhat� a sor v�g�n vagy a k�vetkez� sor elej�n egyetlen mag�nhangz�b�l �ll� sz�tag: ez alapj�n az agua "v�z", �rea "ter�let", o�r "hallani", stb. szavak nem v�laszthat�k el.